Ne beszélj zöldségeket!
Inkább egyél belőlük minél többet! Tudom, tudom. Nem szereted. Vagyis, ha egészen őszinte akarsz lenni, utálod.
Inkább egyél belőlük minél többet! Tudom, tudom. Nem szereted. Vagyis, ha egészen őszinte akarsz lenni, utálod.
A zöldség szó hallatán szinte látod magadat pártedlivel a nyakadban, az etetőszékben szenvedve - amint anyukád kínkeservesen próbálja a szádba juttatni a spenótot, amit Te prüszkölsz kifele. Majd az iskolai menzák közkedvelt fogásai jutnak eszedbe - a frankfurti levestől a zöldbabfőzelékig. A korábban nagy népszerűségnek örvendő káposztaleves kúrát már meg sem merem emlìteni. Nem vagy Te se nyúl, se kecske..... mégis azt kell mondjam, a zöldségek kiemelkedő táplálkozás- élettani szerepet töltenek be szervezetünk megfelelő működésében. Viszonylag alacsony energia-, zsír-, és szénhidráttartalmukkal szemben jelentős vitamin, ásványi anyag és antioxidáns tartalmuk révén szerepet játszanak számos betegség kockázatának csökkentésében.
Kedvezően hatnak a szervezet sav-bázis egyensúlyának fenntartására. Magas élelmi rosttartalmuk elősegíti a megfelelő bélműködést, teltségérzetet biztosít és jótékonyan befolyásolja szervezetünk zsír-és szénhidrát anyagcseréjét. Íz- és illatanyagaik révén serkentik az emésztőnedvek termelését, ezáltal hozzájárulnak az emésztőrendszer megfelelő működéséhez. Magas víztartalmuknak köszönhetően szabályozzák a szervezet folyadékháztartásának egyensúlyát. A zöldségeket fogyasztás előtt mindig alaposan mossuk meg. Ha nem okoz problémát a héja, ne hámozzuk meg, mert jelentős pektin tartalommal bìrnak. Mindig friss, idénynek megfelelő, ép zöldségeket válasszunk. Lehetőség szerint nyersen fogyasszuk - vagy kíméletes konyhatechnológiát alkalmazzunk, az ételeket rövid ideig párolóban vagy gőzben főzzük, így sokkal inkább megőrzik a bennük lévő értékes tápanyagaikat. A napi szintű zöldségfogyasztás fontos kapocs testünk és a természet között. Az élelem képében a környezet ténylegesen bekerül testünkbe és átjárja azt. Visszatérünk a gyökerekhez, a természetes állapotunkhoz.
A civilizációs betegségek napjaink rettegett kórképei. Elhízás, kettes típusú cukorbetegség, szív - és érrendszeri betegségek, csontritkulás, daganatos megbetegedések sajnálatos módon hazánkban a népesség jelentős részét érintik. A halálozások több mint fele szív- és érrendszeri megbetegedésekre, közel negyede rosszindulatú daganatok megjelenésére vezethetőek vissza. Ma már az is közismert hogy kialakulásukért kb.70%-ban táplálkozási-, környezeti-, valamint magatartás-, és életmódbeli tényezők a felelősek. A helyes táplálkozási szokások kialakításával és a megfelelő fizikai aktivitással a krónikus megbetegedések kockázata 30-35% csökkenthető. Több vizsgálat is igazolta, hogy a felsorolt betegségek mindegyike valamilyen módon összefüggésbe hozható szabad-gyökök keletkezésével, illetve, hogy megfelelő antioxidáns hatások gátolni, vagy késleltetni tudják a káros reakciókat és ez csökkenti a betegségek kialakulásának kockázatát.